2009. július 2., csütörtök

80-as évek

A napokban gyerekkori dolgaimat rendezgettem, és találtam egy kis dobozt tele babaruhákkal. Mármint ruhákkal, amiket én varrtam a babámnak. Ez egy barbie-típusú, karcsú baba volt, (barna hajú!! ez fontos!) és remekül lehetett öltöztetni. Sajnos a babát nem találtam meg.

Most, hogy így visszagondolok, eszembe jut, hogy tulajdonképpen én divattervező akartam lenni. Sok ruhát varrtam, sajnos a legtöbbjét rá a baba testére, gyöngyökkel és flitterekkel díszítve, ezeket később úgy kellett levágni róla. Néhány "fantasztikus kreációt" azonban többször használatosra készítettem. Bár sok közülük csak egy-egy fecni textilnek tűnik, valójában fontos kordokumentum következik a 80-as évekből:))

A kollekciót egy vízparti nyaralásra ajánlom. Kezdjük két szellős, divatos felsővel:





Etravagáns ruha vízparti sétákhoz:


Mivel elég szellős, ezért elengedhetetlen a hozzá passzoló bikinialsó:


Egy másik bikini, rózsaszínben:


Csőtop (miniszoknyaként is használható):


És végül egy batikolt, mélyen kivágott ruha koktélozáshoz:


Külön öröm, hogy ráleltem erre a mackóra (kicsit kiegészítettem, hogy úgy nézzen ki, mintha nagy kártyás lenne):


(Ígérem, a következő bejegyzésemben jobb minőségű fotókat közlök:)

14 megjegyzés:

krisztina maros írta...

:D nagyon jók!!!

Vívó-Aszódi Melinda írta...

De jó volt! :) Nagyon klasszak. Az a kis szürke csíkos vízparti szerkó nagyon szexi! :)

Én is őrzök valahol ilyeneket...

Mónika írta...

..biztos mindenki:)

remélem kihallatszott az önirónia a sorok közül:)

picidia írta...

mackó szupi! (ruhák is) nekem natúrban még jobban tetszik. :)

kata írta...

Hát ez nagyon kedves bejegyzés! végig mosolyogtam. így ni: :)
nekem is a mackó!

anyahajó írta...

Jaj, cuki! Épp most láttam Vadjutkának azt a blogját, ami a régi és mostani alkotásokat teszi egymás mellé - szerintem sikerrel pályázhatnál :)

Mónika írta...

Dia, Kata, örülök nektek!

Anyahajó, ez jó ötlet, de végül nem lettem divattervező:)

FKriszti írta...

...ez nagyon aranyos bejegyzés!Megmosolyogtató!:):-D :D

Andrea írta...

Hát ezek tényleg nagy kincsek, őrizd meg őket. Szerintem tényleg mindenki megpróbálkozott valami hasonlóval, bár nekem a fodrászolás is kedvenc mulatságom volt. Vol is egy ilyen majdnem életnagyságú babafej, aminek hosszú haja volt, és lehetett sminkelni, mer hajat csinálni neki, meg minden... aztán levágtam a haját csutkóra. :) De azért jó volt vele játszani. Mint "hivatalos" varrónő, azt kell, hogy mondjam, hogy a bikini kivitelezése csodálatosan innovatív. Az a kedvencem. :)

Kertész Edina írta...

HIHIHI HÁHÁHÁÁ :)

Mónika írta...

hú, hogy én mennyire szerettem volna olyan nagy babafejet is! :) mindig csorgott a nyálam, ha láttam a reklámot...:)))

mostmár nem szeretnék, a szüleimnek adtam a szobrászatórán készített életnagyságú kerámiafejet is, az is elég bizarr..főleg hogy anyu kitette a kertbe a fenyő alá:D

Fércművek írta...

A rózsaszín szalag bikinit le kellene védetni, mert késztetést érzek koppintásra. :))

Mónika írta...

saját részre? ;)))

L. M. Zsuzsi írta...

Nagyon jót derültem ezen a bejegyzésen!!!
Kár, hogy az én műveim nem maradtak fenn az utókornak :-)