A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dörmögő Dömötör. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dörmögő Dömötör. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 1., csütörtök

áprilisi Dörmögő


Huszonhat éve őrzök egy levelet. A gyengébb idegzetűek most bizonyára lefordultak a székről, de folytatom. Igen, ennyire öreg vagyok.
Ezt a levelet 1984-ben kaptam, óvodás koromban. Akkoriban két hosszú, fonott copfom volt és frufrum. Már nagyon sárga a boríték, a széle kezd foszlani is, narancssárga, oldszkúl repülős bélyeggel, írógéppel címzett levélről van szó. Horváth Mónika, Nagy B. csoport (ezek szerint bés voltam, nem is emlékeztem).

A Dörmögő Dömötörtől kaptam!!
Megköszönték, hogy rajzoltam egy pályázatra, nyilván nem nyertem semmit (én általában nem nyerek semmit), nem emlékszem, ez amolyan vigaszlevél lehetett, aláírta Dörmi apó, Dörmi anyó, Berci, Marci, Borika. Olyan cuki.

Bárhol laktam, valamiért ez a levél mindig velem volt, velem költözött. Őrzök így még néhány levelet, köztük egy kockás fecnire írt szerelmi vallomást hetedikből: " Szia, fizika óra van. A transzformátorokról beszélnek. Gyógyulj meg."
Micsoda költőiség, csak most fogtam fel!

Mit akarok ebből kihozni: az áprilisi Dörmi az én borítómmal jelent meg, és ez nagyon jó érzés!


2009. november 18., szerda

novemberi Dörmi



A novemberi Dörmögő Dömötörben olvashatjátok aranyvackoros írótársam, Kertész Edina Tréfareggel című meséjét, melyet én illusztráltam.

2009. szeptember 20., vasárnap

ákos iskolába megy


Megjelent a Dörmögő Dömötör szeptemberi számában.
(klikk a képre a nagyobb méretért)

2009. augusztus 12., szerda

Bebe és az ugrálófelhők a Dörmögőben


A blogot eredetileg illusztrációs blognak szántam - hiszen akkor még nem varrtam - de egy ideje erősen túlsúlyba került a textil. Mindig megfogadom, hogy jobban odafigyelek erre, de a varrott dolgokat valahogy gyorsabb és egyszerűbb azonnal bemutatni, szépen fotózni, csak a másnapi fényeket kell megvárni. Egy illusztráció általában valahová, valamihez készül, ami csak később jelenik meg, addig nem szerencsés mutogatni. A "céltalan", önmagáért való rajzolásra, festésre pedig mostanában kevés időm van (sajnos vagy szerencsére).

A most bemutatott képekkel igyekszem az egyensúlyt egy kicsit helyrerántani. Ez az első olyan közös mesénk Kertész Edinával, amely nyomtatásban is megjelent - ha nem számítjuk ide a prae.hu-n elérhető, A rejtélyes kulcs című, aranyvackoros mesénket.

Keressétek az augusztusi Dörmögő Dömötört, és ha nem találjátok, kérjétek az újságostól, mert hajlamosak hátratenni.