Ma jelent meg az aktuális Nők Lapja.
Tegnap este felhívtam a szüleimet, hogy megkérdezzem, benne van-e a mostaniban a rajzom (ők egy nappal hamarabb megkapják), mert akkor reggel leugrom és megveszem. Apukám csodálkozott, hogyan tudtam ilyen gyorsan lerajzolni a kis piros teáskannát, amit a múlt héten vettem. Nem értettem, hiszen én ezt a rajzot még Angliából adtam le.
Kiderült képzeljétek, hogy én (úgy tűnik) nagyon vágyakozhattam egy kis piros zománcos teáskannára, így azt rajzoltam le. Majd itthon, egy vásárban véletlenül megláttam egy kis piros zománcos teáskannát, és azonnal megvettem.
Ugyanilyet, mint a képen.
Nagyon örültem neki! A kettő között akkor nem láttam kapcsolatot, csak most esett le: lerajzoltam, aztán rátaláltam és mostmár az enyém.:)
Ugyanilyet, mint a képen.
Nagyon örültem neki! A kettő között akkor nem láttam kapcsolatot, csak most esett le: lerajzoltam, aztán rátaláltam és mostmár az enyém.:)
Most mennem kell, mert kislánykorom óta egy óriási kincsesládáról álmodozom, tele szikrázó gyémántokkal, de már tudom, mit kell tennem!
Rajzoljatok Ti is magatoknak valamit:)
1 megjegyzés:
Draga Monika!
En kisfiukat szeretek rajzolni....s lam.... :)
Kisfiam szuletett... :) Bar ez azert nem egeszen igy ment...de lehet, hogy valahogy megis.
Anna
Megjegyzés küldése