vigyázz....kész....szülinap!!

Hihetetlen, hogy szalad az idő! Mintha csak tegnap lett volna, hogy 3 évvel ezelőtt, 2009 májusában megvarrtam az első Mankám. Nem tudom pontosan, hányadika volt, de 22-én mutattam meg először itt a blogon őket. Legyen ez az évforduló, így döntöttem.

Akkor még máshol laktam, emlékszem, azonnal felszaladtam Edina barátnőmhöz, és büszkén-nevetve mutattam, nézd, milyen cuki!!

Edina hálistennek nagyon racionalista és kiváló humora van.

Először kinevetett, és azt kérdezte, hol fogod árulni? És ki veszi meg? Mentségére legyen mondva, ő mindig hitt bennem - és bár mások is - ő úgy tudta kimondani, amiért mindig hálás leszek neki, de azt hiszem, nem látta az első kis, összetákolt, kéz nélküli, elesett figurában, amit én sejtettem: sok-sok munkaórát és sok kész Mankát, ...és talán a hivatásom:) Addig persze hosszú az út.

Szóval titkon reméltem, hogy nagyobb szerepe lesz az életemben, de azt hiszem, arról álmodni sem mertem, hogy ekkora. Mára nem múlik el nap, hosszabb-rövidebb utazás, hosszabb távú terv Manka nélkül és a legzsúfoltabb munkanapomon is (ha mással foglalkozom), eléri valahogy, hogy rá figyeljek:) Persze nagyon örülök neki.

Írtam már, hogy született az első, vagy általában hogyan születnek, :) miért éppen így néz ki, hogyan teltek az eddigi Manka szülinapok ( így és így) , hogyan készült belőle kis képeskönyv..nem számoltam, hányat varrtam három év alatt, nem fotóztam le az összeset (csak majdnem), nem emlékszem név szerint minden vásárlómra (csak majdnem). Varrtam mankatáskákat, hónapról-hónapra háttérképet készítek...és azt hiszem, a jövő legalább olyan izgalmas lesz, mint a múlt, mert nem tervezek nélkülük! Ezer ötletem van, amiknek csak olyan apró, nüansznyi, elhanyagolható okok szabnak épp gátat, mint például az anyagiak, a mindig túl rövid napok, és a mindig túl kevésnek bizonyuló két kéz+egy fej kombináció. De igyekszem:)

Eddig az ünnepi beszéd, és most szeretnélek benneteket megkérni arra, hogy az itt összegyűjtött 10 Manka-fajta közül kiválasszátok és megírjátok nekem ide kommentben: Nektek melyik a kedvencetek? És miért? Őszintén kíváncsi vagyok! Mert én eleinte csak alvósat és nem alvósat terveztem, és most tessék..alig győztem összeválogatni, ezekre a kis képekre is ráment egy fél éjszakám. És még így is kimaradtak olyan kategóriák, mint például az erdei mankák, vagy a francia vokalisták, a plüssök, a pompomosok...

Természetesen nem leszek hálátlan, ünnep nem múlhat el ajándék nélkül: az itt kommentelők között kisorsolok egy Mankát, egy Manka könyvet, és még valami plusz apróság is kerül majd a csomagba, majd meglátjátok, mert megmutatom! A játék május 22-én délben ér véget, utána sorsolok és eredményt hirdetek. 

Köszönöm, hogy játszotok velem. ♥

Tehát a kategóriák:

 pizsamás Manka - akár maciban

 hófehér angyal Manka szárnyakkal

 szivárványos Manka

 francia kiasszonyok, Chloé és barátnői

(bár itt közbe kell szúrnom, hogy a kép alján látható kék és zöld Mankáknak inkább az utazós kategóriát kellett volna adnom, nem kimondottan franciák, de elkísértek mindenhová, ahová csak utaztam tavaly)

 maciManka bajusszal vagy anélkül

 ártatlan menyasszony Manka

 vőlegény Manka vagy egyéb, bajszos pasik, mint például egy bróker

 menyasszony és vőlegény együtt, boldogságban

 viktoriánus Manka sok csipkével és szeretettel

Frida Kahlo Manka, aki masszívan tartja a kedvencek sorát.


Kérlek, a játék tisztasága érdekében csak egyszer kommenteljetek, köszi!

Manka könyv

Nem kapkodtam el a Manka könyv bemutatását, ez igaz. De a lényeg, hogy végre sikerült lefotózni és feltölteni, mielőtt a következő könyvről mesélnék.

A könyvecskét tavaly készítettem, kollázs technikával. Már néhány képet mutattam róla, és nagyon sokan kérdezték, hogy hogy is van ez..? Ez egyedi könyv, vagy nyomdai termék? Hogy varrtam az oldalakra, és mit hova ragasztottam? Eszembe se jutott szót ejteni róla, de akkor most.

Az oldalak úgy készültek, hogy először is minél vastagabb papírt feszítettem fel a rajztáblára. Ez azért fontos, mert a vastag papír elbírja a ráragasztott vékonyabbakat, vagy a textileket, nem hullámosodik. Persze ragasztás után mindig telepakoltam jó nehéz könyvekkel, sokszor egy egész éjszakára...tehát ez nem egy gyors munka. Az alapra ragasztottam a hátteret és a figurákat, mindent színes papírból (vagy textilből), aprólékosan kivágva, a legkisebbeket fogpiszkálóval ragasztózva. Miután minden rajta volt, még a végén varrógéppel is nekiestem. Ez majdnem szó szerint történt, ugyanis nem gondoltam át, hogy hogyan is fogok kanyarodni a géppel? A textil könnyű összehajtogatni, és úgy betenni a gép alá, de egy viszonylag nagy és viszonylag vastag képet hogyan fogok forgatni a gép alatt? És mi lesz, ha ki kell bontani? Ki is kellett, egy helyen, de sikerült úgy megoldani, hogy nem látszik.

Miután tényleg késznek nyilvánítottam, beszkenneltem, retusáltam, kiegészítettem, finomítottam, elvettem-hozzátettem, stb, rákerült a szöveg, majd mehetett a nyomdába. Nagyon leegyszerűsítve így történt. Hónapokig készült (persze közben mással is foglalkoztam).

A történetet is én írtam, nagyon rövid, és nagyon egyszerű, egy kellemes nyári napról szól, melyet Mankáék együtt töltenek. Kattintsatok a képekre, hogy el tudjátok olvasni a szöveget.

belső címlap

itt lakik Manka

rádió mellett locsol

megjöttek a barátnők, örülnek egymásnak

a konfettiket nem ragasztottam fel...egyszerűen beszórtam a szkennerbe

a háttérben lévő pöttyöket parafadugóval nyomdáztam

egyik kedvenc képem, miután benyomták a sütit, mindenki kidőlt a gyepen

van, aki a fa alatt szunyókál

kertnézős

páran testmozgást végeznek

új barátságok is születnek

búcsú

hátsó borító


2010-ben jelent meg a Cerkabella kiadó gondozásában.

kori