Egy ideje csendben vagyok, mert a Manka könyv folytatásán dolgozom. (Itt nézhetitek meg az elsőt.) A második rész keményborítós lesz, és hosszabb is, és egy picit nagyobbra is tervezem.
Az első könyvet kollázstechnikával készítettem, mindenfelé papírfecnik hevertek, szellőztetni csak óvatosan lehetett és nagy albumokkal nyomattam le a felragasztott rétegeket. Nagyon jó kis bíbelődős munka volt, szerettem. Azóta költöztem néhányszor, országon belül és kívül is, és a szép papírjaimat, textiljeimet beszkennelve hoztam magammal, a nagy könyveim az otthoni gyerekszobámban maradtak. Ezért most digitális kollázs lesz a könyv, vagyis "ugyanúgy ragasztgatok", csak géppel. Azt azonban nagyon szeretném elkerülni, hogy száraz hatása legyen, a munkám jelentős hányadát kiteszi, hogy manualitást, kézi rajzot, esetlegességet vigyek vissza a képekbe. Szerintem lesz, aki nem is veszi észre a különbséget.
Nagyon-nagyon jó saját könyvön dolgozni, bármikor, bármennyit változtathatok rajta,
teljesen az én gyerekem lesz, azt csinálok vele, amit akarok. Nagyjából ez a hátránya is:) Folyamatos tépelődés, nincs kitől kérdezni, mert a választ nekem kell tudnom, és a tudat, hogy tulajdonképpen a fejemben készen van már, csak meg kell csinálni:) és hogy vajon meg tudom-e.
Egy éve kezdődött minden, és ez életem legsűrűbb időszaka volt. Manka jött velem mindenhová, csodás tájakon fordultunk meg, úgy gondoltam, hogy ezeket az élményeket fogom a következő Manka könyvben megrajzolni. Remélem, tetszeni fog majd Nektek, ha az összes mindenható úgy akarja, még az idén megjelenik.
Egy kis doppingszer, Franciaországból kaptam, sajnos két nap alatt eltüntettem. Így is addig húztam, ameddig csak lehetett, de azt be kell látni, hogy először meg kell enni az összes színből egyet. Utána pedig csak a fele maradt:(
