Minden évben, tél végén eljön az a pillanat, amikor úgy érzem, az összes problémámra már csak a tavasz jelenthet megoldást:) Idén ez a pillanat most jött el. Mostantól hivatalos: várom a tavaszt! Jöhet a napsütés, a színek, a sok zöld, és mindjárt más fényben látjuk a dolgokat. Igaz, ez még nem az a virágültetős időszak, de legalább már nem tűnik reménytelennek, lehet úgy várni, hogy tudjuk, hamarosan itt lesz.
***
Most két olyan dolgot hoztam, ami ebbe a hangulatba illik (valójában hármat).
Az első: januárban a pihenés mellett új reprókat is készítettem. Valahogy úgy alakul mostanában, hogy az életemben nagyobb hangsúlyt kap az írás, és én szívesen adok neki teret. Mindig is nagyon szerettem kézzel írni, a mostanában készülő új reprók szövegének írásakor pedig nem is tudom megfogalmazni, mit éreztem pontosan. Ahogy kanyarognak a betűk, ahogy köréjük szervezem a képi világot, a színek válogatása, most mind-mind annyira jólesik! Ez a két kép az új sorozatom első két darabja, fogadjátok szeretettel.
A képekből A5-ös méretű reprók készülnek, vagyis a szokásos A4-es fele. Úgy gondolom, ezeknél ez a kisebb a szerencsésebb méret, könnyebb, egyszerűbb a szállítás, postázás, csomagolás. Van mögöttük vastag karton, így ha nem akarunk azonnal keretezni, simán odaállíthatjuk az íróasztalunkra. Feltűzhetjük a parafatáblánkra, és marad mellette hely a teendőinknek. Elpostázhatjuk a barátnőnknek, hogy felviduljon. Adhatjuk ajándékba egy ekkora könyv mellé, és lehet egybecsomagolni (vagy el is lehet rejteni a könyvben).
Persze, egy szép keretben is jól mutat, mint például ebben az A4-es ikeásban, amibe én tettem:
Készül a többi is, hamarosan mutatom őket.
***
A másik mutatnivalóm egy nagyon színes, szivárványcsíkos táska. Nem fogok visszatérni olyan szinten a táskavarráshoz, mint régen, továbbra sem vállalok megrendeléseket, de egy párat fogok varrni. Ha megtetszik egy anyag és muszáj belőle varrnom, akkor muszáj:) Most ezek a csíkos inspiráltak.
Két hosszú füle van, vállon hordható, mágneszárral záródik.
...és hogy mi van azon a kicsi címkén?
You are wonderful. Hogy mindig tudd:))
Ha a táskát úgy veszi a tulajdonosa a vállára, hogy a címke belül van, menet közben csak le kell pillantani az önbizalombombáért! Tudjátok, hogy a szavaknak erejük van, ugye? :)
