2011. október 3., hétfő

bonjour, bemutatom Kornéliát

Kornélia egy fekete cica.

Reggelente nagyon nehezen ébred, rendszerint elbóbiskol még kávézás közben is, és arról álmodik egy-egy pillanatra, hogy milyen jó lenne a teraszon elnyúlni az őszi napfényben.

Ő az új figurám, akit szeretnék nektek bemutatni. Éveinek száma nehezen meghatározható, valamelyik irányból közel a harminchoz, amikor már igyekszünk elfogadni magunkat a hibáinkkal együtt, és rendületlenül kutatjuk a boldogság forrását. Néha egy baráti beszélgetésben, néha egy csésze forrócsokiban találjuk. A lényeg, hogy ne menjünk el mellette.

Ezt a bejegyzést ismét Normandiából írom, egy kis ideig most innen fogok dolgozni. Kornéliából sorozat lesz, a terveket tavasszal kezdtem rajzolni, de itt szeretném kidolgozni a képeket.

Ki szereti a cicákat?

8 megjegyzés:

Bakarasz írta...

Én bizony szeretem a cicákat, Kornélia pedig tüneményes. Korát tekintve is közel áll hozzám, és a reggeli tejeskávé az én napomnak is fontos része. :) Várom a folytatást!

Aszódi Melinda írta...

ééééééééééén!!!!!! :)

Mónika írta...

Éljen:) hamarosan jön is a következő életkép :)

euthymia írta...

:) én is nagyon szeretem a cicákat és Kornélia is nagyon kedves cicának tűnik :) :)

Macsek írta...

Itt is egy Kornélia-kedvelő :) Végtére rokonom! És még hasonlítunk is egymásra ;)!

Névtelen írta...

Bori nagy kedvelője a cicáknak, Julcsi csak most ismerkedik vele. Én személy szerint csak a Kornélia típusú cicákat imádom! Minden jót Normandiában! Volt szomszédod: Judit

Molnár Olgi írta...

Kornelia tudtam, hogy jo arc lesz, ne adjal neki tul sok croissant! :)

Hajnalka Cserháti, Ojni írta...

Fel is ismertem a kis otthonkádat! :P :D