Ez a kis jelenet kimaradt a Manka könyvből, mert már annyira pici lett volna oda, ahová szántam, hogy nem akartam küszködni vele. Ma szóba került egy beszélgetésnél, és gondoltam, megmutatom. Nagyon vicces, mert a nagymamám és anyukámék programja ugyanez, ha bárkinél vagyunk: szatyor letesz, kávé, virágok. Meg kell nézni, mi hogy fejlődött, természetes:)
És ugyanígy is néznek ki, persze nem külalakra.
(ööö..akkor hogy is..?)
Erre a hasonlóságra csak jóval később jöttem rá, mikor már készen voltak a könyvhöz rajzolt vázlatok.
És ugyanígy is néznek ki, persze nem külalakra.
(ööö..akkor hogy is..?)
Erre a hasonlóságra csak jóval később jöttem rá, mikor már készen voltak a könyvhöz rajzolt vázlatok.
2 megjegyzés:
Jaj, hogy én mennyire szeretem nézegetni ezt a könyvet! Azok a finom részletek! Imádom!
én csak most vettem észre ezt a kommented, Ági! Nagyon köszönöm:)) remélem, a második rész is tetszeni fog!
Megjegyzés küldése