Ezt a levelet 1984-ben kaptam, óvodás koromban. Akkoriban két hosszú, fonott copfom volt és frufrum. Már nagyon sárga a boríték, a széle kezd foszlani is, narancssárga, oldszkúl repülős bélyeggel, írógéppel címzett levélről van szó. Horváth Mónika, Nagy B. csoport (ezek szerint bés voltam, nem is emlékeztem).
A Dörmögő Dömötörtől kaptam!!
Megköszönték, hogy rajzoltam egy pályázatra, nyilván nem nyertem semmit (én általában nem nyerek semmit), nem emlékszem, ez amolyan vigaszlevél lehetett, aláírta Dörmi apó, Dörmi anyó, Berci, Marci, Borika. Olyan cuki.
Bárhol laktam, valamiért ez a levél mindig velem volt, velem költözött. Őrzök így még néhány levelet, köztük egy kockás fecnire írt szerelmi vallomást hetedikből: " Szia, fizika óra van. A transzformátorokról beszélnek. Gyógyulj meg."
Micsoda költőiség, csak most fogtam fel!
Mit akarok ebből kihozni: az áprilisi Dörmi az én borítómmal jelent meg, és ez nagyon jó érzés!
A Dörmögő Dömötörtől kaptam!!
Megköszönték, hogy rajzoltam egy pályázatra, nyilván nem nyertem semmit (én általában nem nyerek semmit), nem emlékszem, ez amolyan vigaszlevél lehetett, aláírta Dörmi apó, Dörmi anyó, Berci, Marci, Borika. Olyan cuki.
Bárhol laktam, valamiért ez a levél mindig velem volt, velem költözött. Őrzök így még néhány levelet, köztük egy kockás fecnire írt szerelmi vallomást hetedikből: " Szia, fizika óra van. A transzformátorokról beszélnek. Gyógyulj meg."
Micsoda költőiség, csak most fogtam fel!
Mit akarok ebből kihozni: az áprilisi Dörmi az én borítómmal jelent meg, és ez nagyon jó érzés!
14 megjegyzés:
Úgy látszik, én is elég öreg vagyok - ősszel következik egy nagyon... hmmm... kerek szülinapom, szóval kellemes emlékeket juttattál eszembe. A napközis tanárnéninknél,Gyöngyi néninél lehetett megrendelni a Dörmögő Dömötört, és mindig alig vártuk az új számot :) Jaj, de régen volt, és milyen szép volt :)) Mindenesetre most elhatároztam, hogy elég öreg vagyok ahhoz, hogy újra megvegyem a Dörmögőt - a gyerkőceimnek :) És ezzel a számmal fogom kezdeni :) Köszönöm, jó volt kicsit visszautazni... Olyan jó volt gyereknek lenni...
Ez még létezik?...jaj de jó!!...imádtam...és milyen gyönyörű ez a rajz:))..irány az újságárus!
Nagyon szeretem a Dörmit ezzel a borítóval :)
Azért a 26 évvel ezelőtti rajzversenynek utóbb csak meglett a vigaszdíjja! :)
Én is lúdbőrözöm! :)
Nekem is kedvencem volt, és most is az. Fiacskáim "olvassák"...
Nem lehet, hogy csak egyszerűen megkerült az a 84-es rajz és most kitették a borítóra?! :D
De mi tagadás, az én saját történetem jottányit se különbözik a fent leírtaktól - csak annyiban, hogy nem rajz, hanem szöveg a manifesztum :) ...
S ezektől függetlenül (már amennyire azt lehet) - tényleg nagyot nőtt a Dörmögő az utóbbi másfél évben Zsoldos Júlia főszerkesztésében. Mindenkit bátorítok, terjessze a hírét!!!
Ja, és amit írni akartam az elején: köszönjük a szép rajzot a borítón - gyerkőcökkel együtt.
NyP
Mónikám, ez egy nagyon szép bejegyzés :) Gratulálok a borítóhoz!!! Veszek is egy Dörmögőt :)
Én már vettem, és örültem. Nagyon szép lett. Öröm volt kézbe venni.
És végre megértem, hogy az újságosnál az egyéb gyerekújságok előtt volt.
Szívből gratulálok Móni!
És köszönjük.
Édes történet, gyönyörű illusztráció! Én már egyszer leírtam a Dörmögőt, most örülök, hogy ismét nívós újság lett belőle. :D
napokig nem volt netem, úgyhogy csak most tudom megköszönni a kedves kommentjeiteket,
köszönöm:))
hű, Pöszke, tényleg elöl volt..? néha én is cserélgetem, de csak ha hozzáférek:)
kedves Péter, köszönöm külön is a bátorítást:)
Nahát!Képzeld én is ezt tervezgettem, mikor megjelent a márciusi borítóm, hogy előkeresem a Dörmögős levelemet 1984-ből, és felteszem a blogomra, de sehol nem leltem, pedig én is féltve őrizgettem évekig. Képzeld én sem nyertem akkor...:)
Hogy-hogy csak most vettem észre ezt a bejegyzést??? Nem értem...Csodás érzéseket hozott a felszínre belőlem is! Gratulálok és köszönet érte, mert a borító visszarepített a gyermekkoromba!:))) Szeretném ezt az érzést még sokszor átélni, (és büszkélkedni Veled Mónika)így rohanok beszerezni egy példányt!:)
Tényleg. :D Ritkán járok otthon, de eddig még mindig bányásznom kellett, vagy segítséget kérni, hogy hol van.
És most csak leemeltem. :D
Panka, én ezen már nem is lepődöm meg:) kezdjük onnan, hogy tökegyformán nézhettünk ki gyerekkorunkban..:)
Andi, köszönöm:)
Pöszke :)))
Nagyon jó érzés volt látni, olvasni - GRATULÁLOK!!!!!
Megjegyzés küldése